A 90-es évek végén mindenki a projektek bűvkörében élt. Projekteket indított a lehető legváltozatosabb dolgokra. Projekteket menedzselt mindenféle hangzatos módszertanok alapján és egész tudományág alakult ki, hogy hogyan is kell ezt jól csinálni. Aztán a 2000-es évek elején elkezdtek megváltozni a dolgok.
Már nem akart mindenki egyedi szoftvert fejleszteni és egyre rémisztőbbek, sőt már egész kézzel foghatóvá váltak azok a mém-ek amik a sikertelen szoftverfejlesztési projektekről készültek. Biztos te is találkoztál már ezekkel. 70% sosem készült el teljesen, 85%-ban elszálló költségek, folyamatos scope változások és még lehetne sorolni a jellemző problémákat. A vállalatok pedig egyre inkább úgy érezték, hogy amit nem kell fejleszteni, azt nem is fejlesztik le, inkább egy már meglévő megoldást használnak, ami olyan amilyennek a tervezője megálmodta, vagy egy kicsit testre szabják.
Rögtön megoldottak egy csomó problémát. Nem kell fejlesztőket tartani, akik nem értik, hogy mit is várnak tőlük. Nincsen business analyst, meg grafikus akik idejüknek egy részében nincsenek rendesen kihasználva. Nincsen project manager, aki próbál úrrá lenni a káoszon és egyáltalán nincsen semmilyen scope change, amiért fő a beszállító feje. Ellenben van egy szolgáltatás, amit kitaláltak egy probléma vagy egy probléma kör megoldására és ha az megfelel az igényeknek, akkor érdemes használni, ha nem felel meg, akkor pedig nem.
De mi is igazából a szoftver termék?
„A set of software-intensive systems that share a common, managed set of features satisfying the specific needs of a particular market segment or mission and that are developed from a common set of core assets in a prescribed way.” (Carnegie Mellon Software Engineering Institute)
Hogyan az a fenti egy mondatos, – ám de jó hosszú – definícióból is jól kitűnik, egy termék nem mindenkinek szól, hanem egy egészen specifikus szegmensnek vagy egy olyan felhasználói körnek, akiknek van egy közös problémájuk. Amikor megkérdezik, hogy egy adott termék micsoda, akkor általában a válaszban szerepel is az, hogy kinek szánják és milyen célra.
A szoftver termékek másik fontos tulajdonsága, hogy nem egyedileg egy ügyfél igényei szerint készült megoldást jelent, hanem olyan funkciók csoportját, amelyet az adott célcsoport felhasználói ugyanúgy tudnak használni. Vegyük például a Skype-ot. A chat funkció testre szabható oly módon, hogy meg tudjuk mondani, hogy milyen színekkel jelenjen meg a beszélgetés, de nem tudjuk magát a beszélgetési funkciót kényünk, kedvünk szerint módosítani. Ugyanúgy működik mindenkinek. Ahogyan a hang vagy videó hívások is. Ha pedig ez nem felel meg valakinek, akkor másik terméket kell használnia.
A csapat kialakításánál már tárgyaltam, hogy a csapattagoknak kell egy közös cél, ami összekovácsolja őket, ami mentén együtt dolgoznak. Sok esetben ez a cél maga a termék felhasználói igényeinek a kielégítését jelenti olyan funkciók megoldásán keresztül, amit aztán örömmel használnak és ajánlanak másoknak is.
Hogy az adott terméket milyen konstrukcióban áruljuk, hogy azért egyszer kell fizetni vagy előfizetési díjat kérünk érte, az már gazdasági megfontolás tárgya lehet, önmagában nem befolyásolja, hogy a megoldásunkra mint egy szoftver termék tekinthetünk vagy sem. Napjainkban egyre elterjedtebbek a SaaS (Software as a Service) megoldások, amelyeknél természetüknél fogva az előfizetéses konstrukció jobban kezelhető mint az egyszeri díjfizetés, de ezekre a rendszerekre ugyanúgy igaz a fenti definíció.
Egyszer egy MLM értékesítő azt mondta, hogy a jó termék egyszerűen megérthető, másolható és értékesíthető. Maximálisan igaza volt, pedig nem is szoftverről beszélt. Minden amit mondott, igaz a szoftverekre is. Ha intuitív a felület, könnyen használhatók a funkciók, akkor örömmel fogják használni. A másolhatóságon azt értette, hogy könnyen ugyanaz odaadható akár több ügyfélnek is. A szoftverek esetében ezt úgy kell érteni, hogy akármelyik felhasználó használatba veheti ugyanazt viszonylag rövid idő alatt nagyon minimális testre szabás után. Az értékesíthetőség alatt pedig azt értette, hogy a terméknek vannak olyan különleges vevő csalogató tulajdonságai (Key Selling Point), amik egy akár magasabb árat is indokolhatnak és így is megveszik a vásárlók.
